Kína elleni kiberháborúra készül az Egyesült Államok

Egy frissen közzétett amerikai bizottsági jelentés szerint Kína pénzt és energiát nem kímélve készül az információs összecsapásra az USA-val. A Pentagon is fegyverkezik: nyáron beüzemelik a kiberháborús szimulátort, és létrehoznak egy kívülről láthatatlan internetes hálózatot. Kisebb kiberháborúk folytak már a világban, a grúz internetet például német hackerek szabadították fel az orosz megszállás alól.

Az Egyesült Államok attól tart, hogy kiberháborúra kerül sor Kínával - derült ki egy frissen közzétett amerikai bizottsági jelentésből, amelyről a BBC számolt be. A bizottság által készített elemzés szerint a világ legnépesebb országa pénzt és energiát nem kímélve készül az "információs összecsapásra". A 136 oldalas jelentés azzal támasztja alá az állítást, hogy Kína egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki infokommunikációs óriásvállalatokkal, valamit saját technológiai fejlesztései is erősek.

A bizottság dokumentumának vészjósló konklúziója szerint a számítógépes hálózatok elleni műveletek (támadás, védekezés, adatlopás) ma már a kínai hadsereg alapeszközei, és egy esetleges konfliktus során eredményesen tudnák ezeket alkalmazni akár a fejlett infrastruktúrával rendelkező Egyesült Államok ellen is. Arra vonatkozóan, hogy az ázsiai nagyhatalom katonái valóban rendszeresen hajtanak-e végre kibertámadásokat, nem írnak megbízható források, sok esetben az álcázottan végrehajtott kibertámadásokat sem sikerül összekötni az ázsiai országgal.

Alig egy évvel ezelőtt a Google bejelentette, vizsgálatai szerint kínai hackerek törték fel a cég gmailes levelezőrendszerét, ahonnan amerikai politikusok, katonai vezetők és kínai ellenállók levelezését lopták el. A keresőcég IP-címek alapján visszakövette a támadókat, és Csinan városáig jutott, ahol egy olyan katonai szakközépiskola van, amelynek számítógépeiről 2009-ben is részt vettek egy Google ellen indított összehangolt támadásban. Az amerikai cég vádjait - amely szerint Kínának akár kormányzati vagy katonai szinten köze van a támadásokhoz - Peking kategorikusan visszautasította, és felháborítónak tartotta. Pedig a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapjában is jelent már meg olyan írás, amely szerint minden országnak meg kell kezdenie a fegyverkezést az internetes háborúhoz.

Bombázóraj válaszolhat a hackereknek

Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon az egyre fenyegetőbb kibertámadásokra válaszul már tavaly tavasszal elkészítette stratégiáját. Kiszivárgott információk szerint az amerikai kormány háborús cselekménynek tekint minden ellene irányuló hackertámadást, amelyre hagyományos katonai eszközökkel, légicsapással vagy akár megszállással is válaszolhat. Bennfentesek szerint az Egyesült Államok nem szándékozik ilyen módszereket alkalmazni, inkább csak el akarja rettenteni azokat, akik internetes akciókat terveznek ellene - írja a Wired.

A Pentagon nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is készül az online háborúra. A hírek szerint az idei nyár közepére készül el az a szimulátor, amelynek segítségével az internet replikáján gyakorolnák, mit kell tenniük egy nagyszabású világhálós támadás esetén, vagy éppenséggel hogyan kell működésképtelenné tenni más országok elektronikus rendszereit. Az állítólag 130 millió dollárba kerülő rendszeren újfajta hálózati protokollt is tudnak majd tesztelni, ami azt jelenti, hogy Amerikának akár olyan belső internetes hálózata is lehet, amely tökéletesen védve van, a jelenlegi protokoll szerint működő internetről nem is lehetne hozzáférni.

Konfliktusok a nemzetközi hadszíntéren

Nem csak Kína és Amerika közt feszült a viszony az interneten, Izrael és Irán között is vannak konfliktusok. 2010 nyarán a hírhedtté vált Stuxnet nevű vírusférget eresztette rá valaki Irán urándúsítójára, aminek következtében néhány hónappal később az erőművet leállították, az atomprogramot ideiglenesen felfüggesztették. Irán szerint a támadás hátterében Izrael és az Egyesült Államok közös akciója áll, miközben a vírust egy fehérorosz cég jutatta a busehri erőmű egyik számítógépére.

Emlékezetes az orosz-grúz konfliktus is, amely már az első valódi puskalövés előtt kezdetét vette. Az orosz hadsereg a pekingi olimpia nyitónapján vonult be Grúzia szakadár tartományába, Dél-Oszétiába, ám már az ezt megelőző napon megkezdte a hadműveletet: a teljes grúz internetet ellenőrzés alá vonta, kormányzati weboldalakat bénított meg, illetve módosította azok tartalmát. Mihail Szaakasvili miniszterelnök portréjára például Hitler-bajuszt rajzoltak. A grúz internetet végül német hackerek szabadították fel.

Többmilliós kárt okozhat az internetes támadás

Oroszországnak az észtekkel is összeakadt a bajsza, amikor a balti államban egy orosz emlékművet akartak lebontani. A legnépesebb európai ország úgy reagált az ötletre, hogy napokra megbénította az észt kormányzati rendszert, több millió eurós kárt okozva ezzel, hiszen az észt lakosság 97 százaléka azon keresztül bonyolítja pénzügyi tranzakcióit. Az online bankfelületek kiiktatása annyira hatásos módszer lehet, hogy egy friss elemzés szerint egy nagyobb gazdaságban - például Amerikában - néhány nap kiesése több száz millió dolláros veszteséget is vonhat maga után.

Internacionális gerillaháború

A nemzetek közti konfliktusok mellett napjainkra mindennapossá váltak a globális gerillaháborúra emlékeztető hackertámadások, melyeknek nagyon sokféle okuk lehet. A 2003-ban alapított, magát anarchistaként definiáló Anonymous hackercsoport már szinte minden olyan ponton indított támadást, ahol véleménye szerint cégek vagy kormányok az emberi szabadság ellen vétettek. A számtalan nemzetközi sejttel rendelkező hackercsapat alszárnyai konfrontálódtak már az FBI-jal, az Apple első számú gyártójának számító Foxconn gyárral, a magyar Alkotmánybírósággal, a Fiatal Kereszténydemokratákkal és állítólag Hoffmann Rózsával is, bár utóbbi szóvivője tagadta ezt.

Az Anonymous egy olyan globális küzdelem szimbólumává vált, amelyet a nemzetközi hackertársadalom folytat az általuk antidemokratikusnak és elnyomónak titulált világrendszer ellen. Bár a hackelés nem újdonság, a nyolcvanas-kilencvenes évek számítógépes romantikájának meghatározó része volt, azonban a hacktivizmus mint valamilyen világjobbító szándékú cselekvés csak az utóbbi években terjedt el, míg korábban a számítógépekbe, adatbázisokba való betörés csak amolyan jó heccnek számított.

Civilek a kormányok és cégek ellen

Napjainkban zajlik a kiberháború legújabb fejezete, amelyet kormányokon keresztül vív a tartalom-előállító kulturipar (Warner, Sony és hasonló cégek) az átlagos internetezőkkel szemben - legalábbis erre hivatkozva mentek utcára a világ számos városában tiltakozni az ACTA, azaz a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás bevezetése ellen. A legtöbb elemző szerint az egyezmény nagymértékben korlátozná az internet szabadságát, hiszen az internetszolgáltatókat arra kötelezné, hogy monitorozzák a felhasználók adatforgalmát, és jelentsék, aki illegális tartalmat tölt le. A tartalom-előállítók így próbálnák csökkenteni az internetes kalózkodás okozta veszteségeiket.

Az életbe lépés előtt álló, netcenzúrának aposztrofált dokumentumot - és a hozzá hasonló SOPA, PIPA törvénytervezetet, valamint a torrentoldalak elleni háborút és a hackerek FBI általi üldözését - a Fekete Március fedőnevű közösségi akcióval fékezné meg az Anonymous. A művelet a médiaipar teljes bojkottját hirdeti: az emberek ne olvassanak újságot, ne menjenek moziba, ne vásároljanak könyvet, videojátékot. A kiáltvány szerint áprilistól folytatódhat a fogyasztás, de reményeik szerint egy rendkívül veszteséges hónap megmutatná a kormányoknak és cégeknek, hogy ki az erősebb.

Fábián Tamás|2012. 03. 10., 20:23

http://www.origo.hu/techbazis/20120309-amerika-fel-egy-kinaval-vivott-in...