NEMZETEK KONYHÁI ÉS ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI A francia konyha és étkezési szokások
A híres, hagyományos francia szakácsm?vészet napjaink európai konyhájának, kialakulását nagyban befolyásolta. Térjünk be egy nagy szállodába a világ bármely táján, a nemzeti specialitások mellett biztos, hogy az étlapok franciás ételeket is kínálnak. A gasztronómia nyelve a francia lett. A francia konyha az olaszoktól vette át a lényegében római korra visszavezethet? sütési-f?zési módszereket.
A legenda szerint egy orvos lánya a középkorban Itáliából magával vitt néhány olasz szakácsot Franciaországba, akik a francia konyha atyjainak tekinthet?k. Ahhoz, hogy a francia konyha ilyen magas színvonalra fejl?dött, hozzájárult a francia uralkodók, különösen a Buorbonok életmódja és természetesen a kedvez? természeti adottságok, az alapanyagok b?séges választéka is.
A XVI. században a francia konyhát a b?ség, de inkább a fény?zés és a túlzó pazarlás jellemezte. Szükségessé vált ezeknek a széls?ségeknek a megfékezése, ésszer?sítése. A francia konyha reformja három szakaszra osztható:
- a modernizálást Antonin Caréme - 1784-1833 - aki Napóleon konyhamestere volt - és Urbain Dubois kezdték el.
- a második korszak az 1850 körüli id?re esik, amikor Urbain Dubois és Emil Bernárd megalkotják a "La Cuisine classique" cím? m?vüket. Ebben leírják a klasszikus konyha alapkövetelményeit, az ízek fontosságát, a tálalást, a tetszet?s díszítést, a megfelel? tálakat stb.
- a méltán legnagyobb szakácsm?vészként tisztelt Auguste Escoffier - 1846-1935 - továbbfolytatja tanítómesterei nagy munkáját a harmadik korszakban. Escoffier korának nagy egyénisége, aki a XIX. század képz?m?vészeti irányzatait át tudja ültetni a szakácsm?vészetbe. A Le Guide Culinaire és a Livre de Menus cím? munkáival egységes irányt szabott kora szakácsm?vészetének, meghatározta annak fejl?dési irányát. Szakírói tevékenységével befolyásolta más nemzetek konyháinak fejl?dését is, a különböz? nemzetek ételkülönlegességeit hozzáalakította a francia ízléshez.
Miel?tt rátérnénk a francia konyha általános jellemzésére, tisztázni kell, hogy a gasztronómiában tájegységenként elég jelent?s az eltérés. Provance konyhája mediterrán jelleg?, míg az atlanti partvidék ízlése inkább északi típusú. Elszász a libamájpástétom és a savanyúkáposzta hazája, eltér Baszkföldt?l, ahol a füstölt sonkafélék a kedveltek, más a marhahúst fogyasztó Normandia, más a borral f?z? Burgundia, és akkor még nem beszéltünk a nagyvárosokról, els?sorban Párizsról.
A franciák hagyományosan könny? reggelit fogyasztanak, ami általában tejeskávéból vagy kakaóból /ritkábban tea/ és reggeli péksüteményb?l áll, ezeket "Croissants"-nak nevezik. A reggeli tartozéka még a vaj, a jam és a méz.
Az ebéd, a modern élethez, általában a rövid munkahelyi szünethez igazodva alakult ki, de az intézményes - pl. iskolai - étkeztetés is választékos, több fogásból áll. Ebédre ritkán esznek levest, inkább salátaféléket vagy más el?ételt, húsételt köretekkel, mártással, vagy húsos zöldségételt, desszert, az ételekhez ill? ital és az ebéd utáni kávé a megszokott sorrend. Napjainkra jellemz? az ebédszünetben elfogyasztott egytálétel, ami lehet kiadósabb saláta, húsos zöldségétel, szendvics stb.
Az étkezések közül legnagyobb szerepe a vacsorának van, amely rendszerint könny? ételekb?l, de több fogásból áll. Ilyenkor fogyasztanak levest, els?sorban a téli id?szakban, de gyakori, hogy a vacsorát is el?étellel kezdik. Utána frissen sült húsétel, vagy hideg húsok, felvágottak következnek, majd sajtfélék, gyümölcs vagy édesség zárja a sort. A hétvégék és ünnepek ráér?sebb id?szakában kerülnek asztalra az olyan ünnepi fogások mint osztriga, libamáj, különféle töltött szárnyasok.
A francia konyha ételeire jellemz?, hogy nagyobbrészt vajjal vagy valamilyen növényi eredet? zsiradékkal készülnek, így könnyebben emészthet?k.
F?szereket mértékkel használnak, kedvelik a friss "füveket", így a kakukkfüvet, tárkonyt, turbolyát, bazsalikomot és petrezselyemzöldet. Gyakori a babérlevél használata, ötletesen f?szereznek fahéjjel, szegf?szeggel, sáfránnyal, szerecsendióval, gyömbérrel, köménnyel. Természetesen használják a curry-t, chili-t és van egy népszer? f?szerkeverékük, amely négy komponensb?l áll: szerecsendió, szegf?bors, gyömbér, feketebors. Viszonylag sok borsot használnak, ugyancsak kedveli a francia konyha a különféle hagymákat. F?szerpaprikát ritkán és keveset használnak. Fontos megemlíteni a híres francia mustárokat is, melyek a különféle mártások, dresszingek, de némely húsételeknek is elmaradhatatlan tartozékai.
Sokféle levest készít a francia konyha: az egyszer? zöldségleveseket, püré-, krém- és gyümölcsleveseket, a húslevesnek sok variációját és persze különleges leveseket is. Legismertebb a marseillesi Bouillabaise vagy a homárleves, a francia hagymaleves, a fokhagymaleves, a kagylóleves és még sorolhatnánk.
Az étkezésben fontos szerepet játszanak az el?ételek. El?ételként fogyasztanak salátákat, zöldség-, gyümölcsételeket, hideg halakat, húsokat, pástétomokat, de a meleg el?ételek választéka is b?séges. Külön szólni kell a vegyes ízelít?kr?l, az egyik legkedveltebb el?ételr?l. Egy háztartásban is gyorsan összeállítható, néhány szelet friss paradicsom, uborka, zöld salátalevél egy szelet sonka, szardínia, füstölt hal és kész a vegyes ízelít?. Az éttermekben természetesen drágább alapanyagokból készítik. Így pl. különféle pástétomok, füstölt lazac, rák, kaviár, spárga, articsóka, stb. Nincsen szabály arra, hogy mi adható a vegyes ízelít?be, lényeg, hogy laktató ételek ne szerepeljenek benne.
A húson els?sorban a marhahúst értik, de a piacokon és a vendégl?k étlapján található borjú, ürü, bárány, szárnyasok és vadhúsok. Sertést viszonylag kevesen fogyasztanak. Kedveltek az egybesült vagy a szeletben, roston sült húsok, els?sorban a bélszín hátszín, ürügerinc vagy ürüborda, tehát a jobb min?ség? húsok. Ezeket angolosan sütik, úgy, hogy a hús közepe többé-kevésbé véres.
Négy sütési fokozatot különböztetünk meg:
/a francia vendég a különféle sütési fokozatok betartására nagyon kényes/
"au bleu"/ o-blö, kékre sütve/ a hússzeletet csak néhány pillanatra teszik a forró rostra, kívül egy kékes-szürkés színt kap, a hús belseje jószerint át sem melegedett.
"saignant" /szenyan, véres/ a húst az el?z?nél kissé tovább sütik, 2-3 mm sült réteg képz?dik, a belseje azonban véres.
"moyen" /moajen, félangolos/ az így sütött hús belseje, illetve vágásfelülete rózsaszín.
"bien quit" / bijen kvit, jól átsütve / a húst addig sütik, míg a belseje át nem sül.
A roston sült húsokra f?szeres vajat tesznek, köretként sült burgonyát, zöldségeket és salátákat adnak.
Nagyon gazdag a francia konyha salátakínálata. A salátákhoz salátaöntetet úgynevezett dresszinget készítenek, amit gyakran a felszolgáló kever be a vendég el?tt, vagy a vendég készíti el saját ízlése szerint. Az amúgy is sokféle salátát a különféle dresszingeket még változatosabbá teszik.
Kedveltek a halak, a rákok, a kagylók, els?sorban az osztriga, vannak külön osztrigabárok is. Keresett étel a csiga, ami az élelmiszerboltokban betöltve, konyhakészen is kapható. A zöldségeket el?f?zve vajban párolják készre, vagy f?zik és barnavajat tesznek rá tálaláskor. A húsok után szívesen fogyasztják a f?zelékféléket mint önálló fogást. Nagy gonddal készítik és hozzáértéssel alkalmazzák a hús, hal, zöldség stb. ételekhez a megfelel? mártásokat. Nincs még egy konyha, amelyik annyiféle hideg és meleg mártást készítene, mint a francia. Arra is ügyelnek, hogy a különféle húsokat az eredeti pecsenyével tálalják.
Becslések szerint a franciák háromszázféle sajtot készítenek. Csak a legismertebbekb?l néhány: az ementáli, eidami, trappista, groji, a penészhéjú lágy sajtok a rokfort, brie, camembert stb., a f?szeres lágy krémsajtok a gurné, boursin. A sajtok kiválasztása nagy szakértelmet igényel, hogy harmonizáljon az el?tte elfogyasztott ételsorral, megfeleljen az évszaknak, érettségnek és egyéni ízlésnek. A sajtfogyasztásnak is van sorrendje, nagyon fontos a megfelel? kenyér és természetesen a megfelel? bor kiválasztása. Az étkezést záró sajttálon legalább háromféle sajtnak kell lennie, a teríték mellett a vaj, só, ?rölt bors, ?rölt kömény, és ízlés szerint alma, körte, sz?l?, dió is. A sajtot ebédnél gyakran a húsétel után fogyasztják, míg vacsoránál inkább befejez? fogásként, így lehet utána borozgatni. Édességként fagylaltokat, parfét, krémeket, könny? felfújtakat, gyümölccsel készült süteményeket, gyümölcssalátát és friss gyümölcsöket fogyasztanak.
Köztudott, hogy a franciák nagy borfogyasztó nép, leggyakoribb ital a könny? vörösbor. Tájegységenként azonban ez is változik, Elszászban pl. a sörfogyasztás már-már vetekszik a borral, Bretagne-ban és Normandiában kedvelt az almabor, a cidre, de az étkezésekhez mindig nagyon gondosan választják ki a megfelel? borokat.
Néhány híres francia bor a borvidék megjelölésével, a teljesség igénye nélkül: Bourgogne vidékér?l fehér és vörösborok valamint rozéborok egyaránt kikerülnek: Chablis, Beuajoalis, Cote de Beaune stb. Bordeaux vidékére a vörös és fehérborok jellemz?ek: Medoc, Saint Emillion, Sautemes, Graves stb. Elszászban túlnyomórészt fehérborok teremnek: Sylvaner, Gewurtztraminer, Muscat stb. A Loire mentén a fehér és rozéborok: Nivernais, Anjou, Perry stb.
A francia gasztronómia sikeréhez hozzájárultak a jó min?ség? francia pezsg?k, a konyak, a gyümölcspálinkák pl. a calvados/almapálinka/, az armagnac /sz?l?párlat/ stb.
Az olasz konyha és étkezési szokások
A mediterrán vidék nyersanyagb?sége és a Római Birodalomig visszavezethet? ételkészítési hagyományok rendkívül változatossá teszik az olasz konyhát. Az étkezési szokások kialakulásában a gazdasági, a földrajzi és egyéb tényez?k mellett szerepet játszik az olasz "életfilozófia" is. Az olaszok szeretnek enni, kedvelik a jó ételeket, ami nem feltétlenül drágát, különlegeset jelent. A legegyszer?bb ételt is olyan odaadással, mondhatni szenvedéllyel készítik, fogyasztják és vitatják meg, mint a drága vendégl?k luxus fogásait.
Az átlagember napi étkezésére éppen az olcsó tésztaétele, a jellemz?ek. Ezekb?l a tésztákból mi csak néhányat ismerünk, de Olaszországban gyárilag több mint ötvenfélét készítenek. A mondás szerint az olasz háziasszony az év minden napjára tud másfajta pastát készíteni. A spagetti, makaróni, lasagne, canelloni, tortellini, taghatelle, menicotti és még folytathatnánk, a különféle vagdalékokkal, mártásokkal, az ún. sugokkal még változatosabbá tehet?k. A sugók zöldségekb?l, gombából, húsokból, felvágottakból, halakból készíthet?k, de felhasználható hozzá kagyló, rák, tojás vagy egyszer? füstölt szalonna is.
Az olaszok ezeket a száraz tésztákat nem f?zik olyan puhára mint mi, kicsit "roppanósra" hagyják a tésztát és a kif?zés után friss vajjal keverik össze. A hosszú tésztákat kettétörni nem szabad. A tészták kif?zése külön tudomány, nincs rá szabály, hogy mennyi ideig kell f?zni. Ezeket a tésztaételeket általában el?ételként adják, de fogyaszthatók f?ételként is.
Másik tésztaspecialitásuk, amire joggal büszkék, a különféle pizzák. Változatos formában gombával, sonkával, zöldségekkel, hallal, húskrémmel stb. készítik, a tetejére reszelt sajtot szórnak. Többféle ételt készítenek leveles vajas tésztából, így pástétomokat, vajas kosarakat stb.
Az olasz konyha a f?zéshez vajat, olivaolajat vagy más növényi zsiradékot használ.
Sokféle f?szert alkalmaznak, az ismertekb?l néhány: bazsalikom, ánizs, kapribogyó, tárkony, menta, oreganó, rozmaring, kakukkf?, zsálya, sáfrány, majoránna, szerecsendió, szerecsendióvirág, vanília, fahéj stb. Kedvelt a f?szerkeverék használata is.
Az asztalon ott van a reszelt parmezán sajt, amivel a leveseket, de egyéb ételeinket is ízesítik. Gazdag választékban készítik a leveseket. Kedveltek a zöldséges levesek, így a minesztraleves, a spenótleves, a rizsleves, a zöldségkrémlevesek és az er?levesek.
El?ételeket nem csak tésztákból de zöldségfélékb?l is sokat készítenek. Jellegzetes a nagy húsos paradicsom, az articsóka, a padlizsán, a nagy vastaglevel? hagyma, a patiszon, a csirág, a kelvirág. Ugyancsak népszer? el?ételek a különféle rizottók. A hideg el?ételekhez alapanyagot egyrészt a tenger szolgáltat, felhasználják a friss tengeri kagylókat, rákokat, tengeri sünöket, tintahalat és egyéb tengeri halakat. Másrészt a kiváló min?ség? olasz felvágottak, a szalámifélék, a kolbászok, a sokféle füstölt, pácolt sonka gazdagítja a kínálatot.
A rák, kagyló, hal és egyéb tengeri alapanyagokból természetesen f?ételeket is készítenek. Gyakori, hogy ezeket az ételeket roston vagy bundázva sütik és vegyesen tálalva adják a asztalra, külön mártásokkal.
F?étel vagy ahogy az olaszok mondják pietanya, a szó tulajdonképpen második fogást jelent. Ez azonban megtéveszt? lehet, mert nem feltétlen a nálunk megszokott hús, hanem lehet tészta, zöldségétel, rizottó stb. és persze húsétel is.
Húst b?ven szolgáltat a fejlett állattenyésztésük, legkedveltebb a marha-, borjú-, bárány- és ürühús, de fogyasztják a kecskehúst, a házinyulat, és a különféle vadakat, vadszárnyasokat is. Tévedés azt hinni, hogy az olaszok a sertéshússal szemben el?ítéleteket táplálnak. A melegebb, mediterrán jelleg? éghajlat miatt a zsírosabb sertéshúsból valóban kevesebbet fogyasztanak mint hazánkban, de a különböz? füstölt húsok, sonkák és a füstölt disznóláb meglehet?sen népszer?ek.
Köretként sokféle zöldséget készítenek vízben f?zve, vagy vajban, olajban megpárolva, de találkozhatunk zöldségekkel, s?t gyümölcsökkel köretként, sörtésztába mártva és kisütve. A zöldség- és gyümölcsköretek mellé rendszerint még sültburgonyát és párolt rizst is adnak.
A rizst a tésztákhoz hasonlóan kissé keményebbre f?zik és vajjal keverik el. A rizsb?l nemcsak köretet készítenek, de különféle vagdalékokkal mint a száraz tésztákat, el?ételnek, f?ételnek is adják.
Salátát sokféle friss zöldségnövényb?l készítenek, amit a salátöntetek, dresszingek, széles választékával tesznek még változatosabbá.
A befejez? fogások között els?ként kell említeni a világhír? olasz fagylaltokat, parfékat. Ezeket a készítményeket olasz cukrászok találták fel, tették ismertté világszerte, és ma is ?k készítik a legjobb min?séget. A fagylaltok, parfék gazdag választékát b?vítik az alapanyagokhoz adott olajos magvak, grillázs, mazsola és egyéb gyümölcsök.
A cukrászsütemények leggyakrabban piskóta vagy omlóstészta alappal készülnek, narancs- és citromíz? krémekkel, ízekkel és sokféle gyümölccsel. Sokat fogyasztanak a friss gyümölcsökb?l és gyümölcssalátákból.
A sajtokat nemcsak reszelve ízesít?nek használják, de az egyik legkedveltebb befejez? fogás. Fogyasztják különböz? zöldséggel, - újhagyma, retek, paradicsom stb. - de gyümölcsökkel is. Ismertek a kevert italokhoz való vermutok: Gancia, Cinzáno, Martini, Garrone, Campari stb. Jó min?ség? törkölypálinkájuk a grappa, amit az étkezést lezáró kávéhoz digestívként is fogyasztanak.
Az étkezéshez, a franciákhoz hasonlóan legszívesebben bort fogyasztanak, gondosan választva meg az étkezéshez leginkább ill?t.
Az olaszok eszpresszó kávéja nagyon jó min?ség? és világszerte ismert. Talán ?k az egyetlen nép, akik nálunk magyaroknál is er?sebb eszpresszókávét fogyasztanak.
A földrajzi adottságokkal és az éghajlati viszonyokkal magyarázható a sajátos étkezési ritmusuk. Reggelire nem esznek sokat, általában tejeskávé, vaj, jam, kenyér vagy péksütemény, legfeljebb felvágottal, sajttal, vagy tojásétellel kiegészítve.
Ebédre levest vagy valamilyen el?ételt fogyasztanak, a nagy melegben gyakori, hogy az el?étel helyettesíti a húsféléket, a f?ételt is. Az ebéd befejezéseként fagylalt vagy gyümölcs következik. Vacsorakor rendszerint kompletten étkeznek, el?étel, leves, f?étel salátával és desszert, kávé, tehát teljes ételsort fogyasztanak. Különösen nyáron a nagy meleg miatt a vacsora kés?n kezd?dik. A vendégl?k teraszai megtelnek és kés? éjszakáig hangosak a vacsorázó, ill. a vacsora után borozgató, iszogató vendégek zsivajától.
Az angol konyha, étkezési szokások
Az angol konyháról megoszlanak a vélemények, vannak akik szerint az ételkészítési módokban szegényes. Els?sorban a franciák tesznek csíp?s megjegyzéseket e témában. Francia eredet? az a mondás, miszerint "Angliában vannak a világ legjobb élelmiszerei......amíg nem kerülnek a konyhába...." Az eredeti angol konyha készítésmódjai valóban egyszer?ek. Alapjában véve szeretik a kiadós, testes, jó min?ség? húsokat, jóíz? halakat, laktató lepényeket, pudingokat, mégsem élnek fenntartás nélkül az asztal örömeivel.
Hódító Vilmos és a normann nagyurak a következ? elvhez tartották magukat: "Felkelés ötkor, ebéd kilenckor, vacsora ötkor, ágyba kilenckor. Az említett két étkezés közül, csak az ebédet fogyasztották asztalnál, vacsorára csak sebtében ettek néhány falatot.
Anthony Wood írta Cromwell koráról: a puritánok házában "hideg hús, fagyos társalgás, jeges fogadtatás "volt osztályrésze a vendégnek.
Angliának azonban van egy másik arca is. A legendás hír? Artur király b?torkú, nagyétk? népér?l is olvashatunk, valamint az élete élvez? reneszánsz uralkodó, VIII. Henrik fényes lakomáiról.
Angliának köszönhetjük több gasztronómiai érdekességet, de legalább is angol közvetítéssel jutott el néhány dolog Európába: így pl. a szendvicsek készítése, vagy a XVII. századi Angliában terjedt el teaivás, a pudingok, a pie-ok, amir?l egy híres gasztronómus is elismeréssel szólt. "Áldott legyen a neve, aki feltalálta" - és ezután ismerteti a Christmas pie-t az angolok kedvelt karácsonyi csemegéjét.
A sok keleti f?szer a XII. századtól angol hajókon jut el Európába. Londonban már 1652-ben m?ködött kávéház, míg a kontinensen az 1690-es években, a Bécs elleni sikertelen török ostrom után nyílt az els?. A leírás szerint azt a kávét használták fel, amit a menekül? törökök Bécs alatt hagytak.
Az angoloknál kialakult egy sajátos étkezési ritmus, ami eltér a kontinentális szokásoktól. Fogalommá vált az angol reggeli, ami gyümölcslével kezd?dik, majd zabkása következik. A zabkását tejjel vagy tejszínnel fogyasztják, van aki cukorral. Fontosak a különböz? pirítósok - toast - a többféle kenyér, péksütemény, esetleg cukrászsütemény.
Világszerte kedvelt reggeli ételeik a sült sonka tojással - ham and eggs - és a húsos sült szalonna tojással- bacon and eggs -, de fogyasztanak sült halat, rántottát és egyéb kiadós ételeket. Az angol reggeli tartozéka a vaj, jam, méz. Legkedveltebb a narancsjam, az eper- és sárgabarack jamok. A leggyakoribb reggeli ital a tea, ritkábban a kávé. A teát tejjel vagy tejszínnel, gyakran cukor nélkül fogyasztják. Van, aki a szó szoros értelmében teával kezdi a napot és mindjárt ébredés után elfogyaszt egy csészével. Ez az ún. early morning tea, a kora reggeli tea. A teát forrázzák és igen er?sre készítik.
Az ebéd - lunch - rendszerint munkahelyen, iskolában stb. az ebédszünetben elfogyasztott gyors étkezés. Ez az étkezés általában szendvics vagy hidegsült, sonka, sajt, saláta. A meleg ebéd is egyszer?, egy csésze leves vagy ivólé egy sült valamilyen salátával, esetleg desszert. Délután 4-5 óra körül egy csésze teát vagy kávét fogyasztanak, hozzá kekszet, kétszersültet, süteményt, szendvicset.
A vacsora - dinner - régebben az angol családoknál szertartás volt, a megfelel? hagyományokkal, és ünnepélyes keretek között bonyolódott. Ilyenkor átöltöztek, komplett, gondosan összeállított étrendet fogyasztottak. Az átlag angol családoknál már nem divat, de vacsorára kiadósan étkeznek.
Szállodában az angol vendég vacsorához ma is átöltözik, alkalomtól függ?en sötét ruhát vagy szmokingot, a n?k estélyi ruhát vesznek. Vacsora el?tt aperitifet fogyasztanak, majd kiadós komplett vacsorát. A kés?esti vagy színházi vacsora - souppé - egy lefekvés el?tti könny? étkezés, egy csésze tea, vagy tejes ital, kétszersült.
Az angolok, de a skótok és az írek is konzervatívak, bár az utóbbi évtizedekben az angol konyhára is hatott más nemzetek konyhája, els?sorban a francia konyha.
Leveseiket els?sorban különböz? húsokból f?leg ürü-, bárány-, marha- vagy csirkehúsból készítik. Jellegzetes levesük a "beef tea", ami szó szerint marhahús teát jelent. Lényegében jó min?ség? marhahúst, f?leg bélszínt kockára vágnak, felöntik zsírtalan húslevessel, f?szerezik, majd kb. 3 órát g?zölve forralják. Említhetjük még az irlandi ürügulyást - Iris stew - vagy az angol csirkelevest - Cooki leeki -, de készítenek zöldség- és gyümölcsleveseket is, pl. spenót-, uborka-, kelkáposztalevest, gesztenyelevest, meggylevest stb.
Az angol konyhán nagy számban szerepelnek hal és rákételek. Fogyasztanak birkát, szárnyasokat, vadakat, de a húsok közül ki kell emelni a marhahúst. A jó min?ség? marhahús a jólét alapja, az angol életforma fontos kelléke és szimbóluma.
Angliában nem, vagy csak ritkán beszélnek étkezésr?l, ételekr?l. Egy ebéd vagy vacsora meghívás után megköszönik a kellemes társaságot a háziasszonynak, a jól megválasztott bort a házigazdának, de a jó konyhát, az ételeket dicsérni szokatlan lenne. Egyetlen fogás, amir?l illik beszélni, ez a marhasült.
Sertésb?l az angolok csak a sonkát és a sovány angolszalonnát fogyasztják szívesen. Az írek kedvelik a sertéshúst és a sertészsírt is felhasználják f?zéshez. Az angol konyha az olajat, a vajat, vagy a kisütött faggyút használja e célra.
A jó min?ség? marhahúst és vadakat, vagy az ürüt egészben sütik, ügyelve arra, hogy a hús belseje rózsaszín vagy ízlést?l függ?en véres maradjon, az így megsütött hús porhanyós és lédús lesz. Innen ered, hogy a félig sült húsokat a világ minden konyháján "angolos húsnak" nevezik, mert a sütési módot más konyhák is átvették.
Az egybesült húsokat gyakran a vendég el?tt szeletelik. Régi angol szokás volt, hogy az asztalnál a családf? szeletelte a húsokat, vagy darabolta a szárnyast és tett mindenkinek a tányérjára. Ebb?l alakult ki az elegáns angol felszolgálási mód is, amikor a felszolgáló a feltálalt ételeket a vendég tányérjára szervírozza.
A húsokat sütik szeletben is, frissen elkészítve, de van még egy kedvelt elkészítési mód, a párolás is. Az angolok marhasült alatt tulajdonképpen egy el?sütött, és barnamártásban megpárolt ételt értenek.
Más módon mint a magyar konyha, de er?sen f?szereznek, a volt gyarmataikról sokféle f?szert szereztek be. Az egyik legkedveltebb az indiai eredet? curry por, amit mártások, húsok, köretek f?szerezésére használnak, pl. curry csirke, curry rizs, curry mártás. Fontosak a f?szerkeverékek és az angolos húsokhoz adott f?szeres mártások, így a Worchester, a ketchup, az angol mustár, a Cumberland mártás és a különféle gyárilag elkészített gyümölcsmártások. Ételeik ízesítésére használnak ecetes, er?sen f?szerezett zöldségféléket is.
A húsételekhez rendszerint többféle zöldségköretet adnak, ezeket sós vízben f?zik meg és tálaláskor vajat tesznek a tetejére. Ez az ún. angolos f?zelék készítési mód. A zöldségek mellé még tálalnak f?tt vagy sült burgonyát és a marhasült elválaszthatatlan tartozéka - a barnamártás mellett - a yorkshire puding. Ez egy tojással elkevert lisztpép, amit süt?ben vagy forró zsiradékban sütnek ki.
A pie szót lehet lepénynek, pitének, fordítani. Készítik zöldségekkel, gombával, hallal, húsvagdalékokkal, ilyenkor el?ételként vagy f?ételként fogyasztják, de készítik almás, cseresznyés és egyéb gyümölcsös változatban desszertként is. Az apple pie, az almáslepény nélkül egy id?ben az angol ünnepi ebéd elképzelhetetlen volt.
A másik kedvelt desszertjük a puding. Sokféle változata ismert, készítik citrommal, szilvával, egyéb gyümölcsökkel, lekvárral, de a pie-hez hasonlóan készülhet zöldséggel köretnek, el?ételnek, vagy hússal, ilyenkor lehet akár f?étel is. Külön szertartás a karácsonyi puding, a Christmas puding készítése. Vidékenként, s?t családonként ?riznek hagyományos recepteket. Van olyan, amit az ünnep el?tt 4-6 héttel már elkezdenek készíteni. A készítéshez a marhafaggyút, lehet?leg az ökörvese faggyúját veszik, aminek a megfelel? kiérlelése már eleve hosszú id?t vesz igénybe.
A desszertek között meg kell még említeni a gyümölcstortát, a gyümölcslepényt és a aprósüteményeket, teasüteményt. Jelent?s a gyümölcs valamint a tej és tejtermékek fogyasztása is.
Az italok közül legkedveltebb a whisky - az írek whiskey-nek írják - de jelent?s a gin, a vodka fogyasztása is, az utóbbiakat általában "Tonic Water"-rel isszák. A hagyományos koktélok mellett Angliában is tért hódítanak az olyan long drinkek mint a gin tonic, campari juice stb.
A borok közül hosszú ideig a portugál portói volt a kedvenc, ez derül ki a Viktoriánus kor regényeib?l, színdarabjaiból. Angliában nem terem meg a sz?l?, így els?sorban francia és német borokat importálnak, a vörösborok a legnépszer?bbek.
Az angolok nagy sörfogyasztók, régen sok kis hagyományos sörf?z? üzem m?ködött, számtalan sörkülönlegességgel. Az ipar fejl?désével nagy sörgyárak is létrejöttek, de ezek termékeivel nem teljesen elégedettek a fogyasztók. Ezt úgy juttatják kifejezésre, hogy az otthoni sörf?zés eszközei és a sörhozzávalók kaphatók, így az utóbbi id?ben terjed a házi sörf?zés. Néhány jellegzetes sörfajta: a burton egy er?s sörfajta, a gingerbeer azaz a barna gyömbérsör, de sokféle import sör is kapható. Az angol vendég korrekt, fegyelmezett kiszolgálást igényel. Minden étkezésnél szívesen fogyaszt vajas pirítóst, és jónéven veszi, ha az asztalon áll egy kancsó jeges víz.
A német konyha és étkezési szokások
A mai német ételek el?dei a XVII-XVIII. századi udvaroknál és a polgári házaknál alakultak ki. Az 1800-as évek elejér?l származó szakácskönyvek sokféle halat említenek, vadakat, kevesebb zöldséget, f?zeléket. A napóleoni háborúkkal a francia konyha is megjelent Németországban, sok ételt átvettek, ill. finomítottak francia mintára. Természetesen itt is eltérések vannak tájegységenként. A Rajna mentén a francia hatás érz?dik, más jelleg? az itt készített borban párolt hús, mint a bajor Alpokban kedvelt szalonnával t?zdelt tejfölös szarvas.
A német konyha f?zéshez vajat, növényi olajokat, vagy margarint használ és csak nagyon kevés sertészsírt. A bajor konyha az, amelyik nagyobb mértékben f?z sertészsírral.
Kedvelt f?szerük a bors, a szerecsendió, a vadas ételekhez a majoránna és a babérlevél, használják a fahéjat, a szegf?szeget, kismértékben a curryt és a f?szerpaprikát, a zöldpetrezselymet pedig szinte minden ételükhöz.
A németeknél kedveltek a leves jelleg? egytálételek, ilyenkor füstölt húst, szalonnát vagy különböz? kolbászokat - Wurst - f?znek bele.
Jó min?ség?ek a krémleveseik, de készítenek hurkalevest, sajt-, sörleveseket, burgonya-, zöldség-, hagymalevest, körtelevest vagy a számunkra kissé szokatlan angolnalevest. Változatosan készítik a különböz? édesvízi és tengeri halakat, rákokat, kagylókat hidegen és melegen, ezeket adják el?ételként és f?ételként is.
Egyik jellegzetes hideg ételük a Hacke Peter, ez darált sertéshús bef?szerezve, amit nyersen fogyasztanak. Különböz? alapanyagokból készítik a német konyhára jellemz? ragukat, lehet borjú, szárnyashús, nyelv, szív, hal stb. Az összedarabolt alapanyagot tejmártással megkötik, sajttal a tetején süt?ben megpirítják. A Wurstoknak sok fajtája ismert, így a Bockwurst, Bratwurst, a bajor Wes-Wurst, a frankfurter és egyéb virsli és kolbász fajták.
Az ún. egybesült húsokat - ami lehet marha, sertés, birka, csirke, kacsa - tulajdonképpen b? lében párolják, nem sütik ropogósra. A pároláshoz almabort is használnak, bár náluk is terjed - francia hatásra - a fehér és vörösborok használata. Közkedveltek a különféle vagdaltak, húsgombócok. Ismert ételük a f?tt sertéscsülök, amit borsópürével és párolt savanyúkáposztával tálalnak. Ünnepi különlegesség a bajor kenyértésztában sült sonka.
A német konyhára jellemz?ek a tejfölös, pikáns mártásban párolt, vadas jelleg? ételek. Nem olyan mértékben mint hazánkban, de viszonylag sok sertéshúst fogyasztanak. Köretként sósburgonyát - gyakran egészben f?zve - gombócokat, burgonyapürét, zöldségeket adnak. Érdekesebb burgonyaköret a mandulás krokett, a tormás krumpli, vagy a Leniswebwer, ami nem más, mint f?tt burgonya palacsintatésztával kisütve. Gyakran készített köretük a párolt édes- és savanyúkáposzta, vöröskáposzta különösen ízletes almával párolva, de sokat fogyasztanak a száraz hüvelyesekb?l is.
Salátáikhoz olajos, joghurtos, majonézes, kapros dresszingeket készítenek. A salátákat önálló fogásként fogyasztják.
Desszertként gyümölcsös lepényeket, tortákat készítenek vagy margarinkrémes tejszínes tortát. Igazi különlegesség a tejszínes túrókrémtortájuk. Kedvelik a Kucheneket - kalácsnak, süteménynek lehetne fordítani - és az osztrákokhoz hasonlóan a smarnikat, a morzsaféléket, így a császármorzsát, a daramorzsát stb.
A franciáktól és a svájciaktól átvették a sajtfogyasztás szokását. Sokféle és jó min?ség? kenyeret, péksüteményt készítenek, ezek közül kedveltebbek a barna rozslisztb?l sütött termékek.
Kávéjuk a hosszúra f?zött és viszonylag gyenge filterkávé, ehhez több kávé kell, de az átfolyó forróvíz nem lúgozza ki nagyon. A kávéhoz tejet vagy tejszínt adnak.
A sör a nemzeti italuk, de els?sorban a Rajna mentén jó min?ség? borokat termelnek. A fehérborokat jól beh?tve fogyasztják. Kiváló min?ség?ek a pálinkafélék, így a Korn, Steinhager, Wiliams /körtepálinka/, Himbergeist stb., ezeket is jól beh?tve kedvelik.
A napi étkezési ritmusuk átlagos. A három f?étkezés mellett tízóraira wurst-okat kolbászféléket és pácolt halakat fogyasztanak. Hagyományai vannak a délutáni kávézásnak, amihez süteményeket fogyasztanak.
Az osztrák konyha és étkezési szokások
A jó hír? osztrák konyha sok hasonlóságot mutat a magyar konyhával, készítményei között megtalálhatók az olasz kreációk - az olajban sült halak, rizottók, spagettik - de a cseh, lengyel, bajor származású fogások is. Ami érdekes, hogy az osztrákok mindezeket sajátjuknak érzik. Ahogy pl. a Wiener Schnitzl-t a bécsi szeletet és sok más ételt mi is. Pedig a bécsi szelet valójában nem bécsi találmány. Osztrák források ugyan állítják, hogy Ferdinánd császár f?szakácsa, Leopold Grunzmüller "találta fel", de az igazság az, hogy Radetzky marsall hozta magával Milánóból, ahová V. Károly spanyol zsoldosai révén jutott el. Spanyolországban andalúz szelet néven fogyasztották, évszázadokkal Radetzky marsall el?tt. Ide a hódító arabok révén jutott Közel-Keletr?l, ahol a nagy valószín?ség szerint a bizánciaktól tanulták el. Egy bizánci szakácskönyv, amely túlélte a török ostromot már leírja a rántott hús receptjét.
A különböz? népek Monarchián belüli együttélése nagyban befolyásolta konyhájuk kialakulását, ezeknek a hatásoknak is köszönhet? az osztrák konyha színessége, amit még a francia konyha hatása b?vített. A francia konyha hatása els?sorban a császári udvaron keresztül érvényesült. Az osztrák konyhának azonban a sokféle hatás ellenére is megmaradt a sajátos arculata.
Kiváló min?ség? hentesárukkal rendelkeznek - pácolt sonkák, virslifélék és egyéb töltelékes áruk -, melyeket reggelire vagy napközbeni étkezésekre fogyasztanak. A hideg el?ételeknek nincs nagy kultusza náluk. Hozzánk hasonlóan szeretik a jóíz?, tartalmas leveseket.
Széles választékát készítik a tojásételeknek és a tésztaételeknek. Az Alpokból alázúduló tisztaviz? hegyi patakok pisztrángban rendkívül gazdagok. Így sok halételük pisztrángból készül, de ismerik a fogast is és importból kerülnek be az országba tengeri halak, rákok, kagylók. A húsok közül a vezet? szerep kétségtelenül a marhahúsé, aminek az a magyarázata, hogy az alpesi legel?kön nagyszámban nevelt marhák húsa rendkívül ízletes. Van olyan osztrák vendégl?, ahol több mint húszféle f?tt, sült, párolt marhahús ételt kínálnak a vendégnek. A f?tt marhahúsból is legalább ötfélét: a csontos szegyhús, a fart? változatai, a szaftos lábszárhús stb. A f?tt húsokhoz ecetes tormát vagy egyszer? meleg mártásokat adnak, pl. paradicsom-, kapor-, fokhagyma-, zsemlemártást stb.
A borjúhús ételek is kedveltek, nemcsak azért, mert a közismert Wiener Schnitzl ebb?l készül, ezen kívül sokféle szeletet készítenek, sonkával, szardellával, sajttal, stb.
A bécsi hentesek a borjúcomb felsál részét "Kaiserteil"-nek császári résznek nevezik.
A harmadik hely a szárnyasokat illeti, ezek közül is a legnépszer?bbek a csirkéb?l készült ételek, így az idei rántott csirke, sült csirke stb. Ausztriából indult ki a Wienerwald éttermek elterjedése, ez az étteremlánc els?sorban csirkéb?l és szárnyas bels?ségekb?l - zúza, máj - készült ételeket kínál.
Kisebb mértékben ugyan, de használ az osztrák konyha sertés- és vadhúsokat, valamint bels?ségeket. A rántott, vagy egyéb módon bundázott ételeiket sertészsírban sütik ki, míg a f?zéshez inkább vajat használnak.
A salátáikat hozzánk hasonlóan - és sok más népt?l eltér? módon - a húsételekhez fogyasztják. Kedvelik az olajos citromos ízesítés? salátákat és a tejfölös dresszingeket.
Ausztriában egy jó ebéd vagy vacsora elképzelhetetlen tészta nélkül. Meleg tésztákból rendkívül nagy a választék. A könny? kelt tésztából készült briós, kuglóf osztrák készítmények, de megtalálhatók a cseh gyümölcsös ízes gombócok, fánkok. Salzburg különlegessége a salzburgi galuska, kit?n? a stíriai metélt, de készítenek réteseket - els?sorban almarétest - is, bár az acélos, magas sikértartalmú magyar búzából ?rölt liszt erre alkalmasabb. A különböz? smarnik - morzsák -, is jeles készítményei az osztrák konyhának. Az osztrákok leghíresebb tésztája valószín?leg a Sacher torta, amelyet Franz Sacher, a Sacher ház alapítója kreált. Elterjedtek a különböz? olasz fagylaltok, parfék, krémek. A kávét hosszúra f?zik, de er?s, aromás és folyékony tejszínt vagy tejszínhabot adnak hozzá.
Kedveltek a különféle gyümölcspálinkák és jó min?ség? száraz fehér borokat termelnek. A Bécs környéki falvakban sok gazda méri a saját borát, csülköt, füstölt sonkát, kolbászt, házikenyeret adva hozzá borkorcsolyának. Nagy a sörfogyasztás, szívesen isszák étkezés el?tt és étkezés alatt is. A napi étkezési ritmusuk nagyjából megegyezik a mienkkel.
A svájci konyha, étkezési szokások
A svájci kantonokra különböz? konyhák gyakoroltak befolyást, gasztronómiájuk olyan sokszín?, mint maga az ország. Hatott az olasz, a francia, de a német és az osztrák konyha is. A hosszú évszázadok együttélése során mégiscsak kialakult egy sajátos arculatú nemzeti konyha.
Az ebéd, hozzánk hasonlóan akkor megfelel? a svájci ember számára, ha egy jó levessel kezd?dik. A fejl?dés és az id?vel való takarékosság magával hozta, hogy levesporokat, leveskockákat is gyakran használnak. Természetesen vannak frissen f?zött jellegzetes leveseik, így a luzerni sajtleves, a zürichi paradicsomleves, a schaffhauseni krumplileves stb.
A tejtermékeket, sajtokat szinte minden ételcsoportnál felhasználják, de meleg ételeket is készítenek bel?le. Jellegzetesebb a fondue, aminek készítése egy szertartás, hangulata barátságos légkört teremt.
A f?zésre szánt üstöt bedörzsölik fokhagymával, többféle sajtot válogatnak össze - fontos a min?ség és az arány -, borban vagy sörben felf?zik a közben összedarabolt sajtokat, cseresznyepálinkát vagy konyakot öntenek hozzá. Néhány perces forralás után egyéni ízlés szerint f?szerezik /bors, paprika, szerecsendióval. Mikor kell? s?r?ség?, apróra darabolt kenyérrel kimártogatják.
Földm?vel?, pásztorkodó ?seik valószín?leg egyszer?bben csinálták, a száraz kenyeret tejbe, borba mártogatták, majd rájöttek, hogy a megolvasztott sajtba mártott kenyér, ha borral is ízesítik, jobb íz? és laktatóbb is. Id?vel a fondue-nek kialakult húsos változata is. A fondue-höz általában még salátákat is adnak, és bort, de feltétlenül szeszesitalt fogyasztanak.
A másik, olvasztott sajtból készült ételük a racklett, ennél megvágott, egész sajtot tesznek a t?z fölé, úgy olvasztják meg, és a lecsepeg? sajtot fogyasztják.
A húsok közül kedvelt a marhahús, a hegyi legel?kön ideális körülmények között tartják a szarvasmarhát, de fogyasztanak borjút, sertést, szárnyasokat és vadakat is. Csak a jó min?ség? húsokat és els?sorban a nemesebb húsrészeket kedvelik.
A zöldségeket, f?zelékeket franciásan, vajban párolják meg. A salátakészítésnél is átvették a francia és olasz szokásokat, a salátaönteteket, és ?k is önálló fogásként fogyasztják a salátát.
Az ún. Rösti nemzeti eledelük, amit f?tt, apróra darabolt burgonyából sokféle változatban készítenek, általában vajban pirítják meg.
Igényes, magas színvonalúak hidegkonyhai készítményeik, mindig a legmodernebb táplálkozási irányzatokat követik. Magas fokon áll a cukrászipar is, kiválóak a cukrászsüteményeik, és az olaszoktól átvett fagylaltok, parfék.
Kedvelik a kiadós reggelit, ebédre fontos a leves, utána f?étel, desszert, vacsorára komplett, el?étellel kezd?d? teljes étrendet fogyasztanak. Nagy borszakért?k, gondosan választják meg az ételekhez ill? borokat. A kávét tejjel minden étkezés után felszolgálják, de napközben is szívesen kávéznak.
A Benelux államok konyhája, étkezési szokások
Hollandia élelmiszertermelés szempontjából jó adottságokkal rendelkezik. Mez?gazdasága belterjes, els?sorban zöldségféléket termesztenek. Hagyományai vannak a szarvasmarhatartásnak, tejtermékeik, els?sorban sajtjaik világhír?ek. Régebben a gyarmatokról is áramlottak különféle f?szerek és egyéb élelmianyagok az anyaországba. Másrészt a tenger is sokféle nyersanyaggal szolgál. A holland halpiacokon óriási mennyiségben láthatunk t?kehalat, lepényhalat, nyelvhalat, angolnát, heringféléket.
Az egész világon ismert lett a sózott "Matjes" heringjük. A fiatal heringeket nagy tömegben halásszák ki, még a hajókon megtisztítják, lesózva pácolják. Azután megjelenik a vendégl?k étlapjain, de árusítják utcán is. Finomra vágott vöröshagymát, barnakenyeret és persze b?ven sört fogyasztanak hozzá. Jó min?ség? pácolt heringet és heringsalátát is készítenek bel?le.
A meleg halételekhez gyakran a róluk elnevezett vajas, tejszínes, tojásos hollandi mártást adják. El?ételként gyakran szerepelnek hideg halételek, kagyló-, ráksaláta, rákkoktél, füstölt lazac, de kedvelt a füstölt angolna is. Ugyancsak el?ételként szívesen fogyasztanak gyümölcsöket, els?sorban sárgadinnyét, grape fruit-ot.
Leveseik között megtalálhatók a püré- és krémlevesek, - napjainkban gyakran levesporból készítik - zöldséglevesek, jellegzetes a szárított sárgaborsóból készült püréleves, amit füstölt kolbászkarikákkal és fekete kenyérre tett húsos füstölt szalonna szeletekkel tálalnak, a zellerrel, póréhagymával tálalt a paradicsomleves. A levesekhez általában b?ven adnak levesbetétet. Ünnepi alkalmakra tekn?sbékalevest, ököruszálylevest és er?levest készítenek. Kedveltek az egybesült húsok és a frissen sütött kiadós steak-ek, ezekhez a rizs és a burgonyaköret mellett általában többféle zöldséget is adnak. Kedvelt a marha, a borjú, a bárány, de fogyasztanak sertést is, és nagy a választéka a szárnyasoknak is. Sok salátát fogyasztanak, az olajos, citromos ízesítést kedvelik.
Meg kell említeni a " Nederlandse Koffietafelt", a holland kávéasztalt. Általában délutáni étkezés, gazdagon megterített uzsonnaasztal, ahol a sütemények, kávé és tea mellett megtalálhatók a különféle felvágottak, hideg sültek, sonka, hideg halételek. Készítik úgy is, hogy személyenként állítják össze a gazdag választékú tálat. Ugyancsak szólni kell az egyszer? f?szeres vagdalthús golyókról, amit minden étteremben, pavilonban, bisztróban árulnak különféle köretekkel.
Sokféle apró, édes és sós teasüteményt készítenek, az egyéb süteményeik rendszerint gyümölcsök felhasználásával, vajkrémmel, tejszínnel készülnek. Nagy a gyümölcs-, valamint a fagylalt- és parféfogyasztásuk.
Napközben délel?tt és délután is tartanak egy rövid munkaszünetet, amikor kávét, kakaót vagy tejszínes teát fogyasztanak. Reggelire b?ségesen étkeznek, az ebédet meghatározza a modern élet, általában az ebédszünetben elfogyasztott gyors, egyszer? étkezés, vacsorára komplett étrendet esznek.
Világhír?ek a Bols cég által gyártott holland lik?rök. Söreik jó min?ség?ek, így a sörfogyasztás Hollandiában magas.
A holland vendég takarékos, szálláshelyen megelégszik az egyszer?bbel, ha az tiszta és olcsó, ugyanúgy az egyszer? ételekkel, ha az jóíz? és olcsó.
Belgiumban a vallon tartományokban a francia nyelv és a francia szellem uralkodik. A flamand tartományokban egy más, a hollandiaival rokon nyelv a meghatározó. Természetesen igaz ez a konyham?vészetükre is.
Belgiumra er?sen hatott és hat ma is a francia konyha, a francia étkezési szokások. Így pl. reggelire nem esznek sokat, tulajdonképpen délben sem, vacsorára szeretnek kiadós, komplett étrendet fogyasztani. Az étkezést aperitiffel kezdik. Köretként nem adnak annyi zöldséget, mint a franciák, sokféle burgonyaköretet készítenek. Az étkezést általában sajttal fejezik be.
Luxemburg aprócska állam Németország mellett. Konyhájukra, étkezési szokásaikra els?sorban a német és a francia gasztronómia hatott.
A skandináv népek konyhája, étkezési szokásai
Táplálkozásuk nagyban eltér a közép-európai szokásoktól, egészen más hagyományokra épül, meglehet?sen mások az éghajlati viszonyok. Rövid a vegetációs id?, sok általunk fogyasztott zöldség és gyümölcs ezen országok területén nem terem meg. Ezzel együtt sokféle élelmiszer-nyersanyag található. A svédek jó gabonaterm? területekkel rendelkeznek, Dániában is fejlett a mez?gazdaság, különösen az állattenyésztés. A környez? tengerek, folyók, tavak is sok és sokféle nyersanyagot szolgáltatnak. Nem sz?kölködnek gyümölcsben és zöldségben sem, de f?leg importból beszerzik be.
Dániában az egyik jellemz? étel a "Smorrebrod". A dánok szerényen vajaskenyérnek nevezik, ez azonban annál jóval több. Felhasználnak hozzá rozskenyeret, félbarna kenyeret, fehérkenyeret, fekete parasztkenyeret. A fehér kenyérre rák és kagylóféléket és bizonyos fajta sajtokat tesznek, a rozskenyérre és a félbarna kenyérre húsokat, szárnyasokat, halat tálalnak, míg a fekete kenyeret vajjal megkenve saláták, lágy sajtok alá teszik. A kenyérszeleteket különféle ízesített, f?szeres vajakkal kenik meg. Nagyon sokféle a felhasznált nyersanyag, így a smorrebrod igen változatos. Baráti társaságban, elegáns vendégl?ben egyaránt fogyasztják, de az is természetes, hogy sétálás közben vagy egy büfében a hazaiból eszegetnek. Az étkezéseket sör vagy a hideg tej kíséri, ez szinte minden étkezésnél megszokott.
A dánok reggelire sokfélét tesznek az asztalra. Felvágottakat, kiváló min?ség? vajat, joghurtokat, többféle kenyeret, péksüteményt, teát, kávét, tejet, de sokan fogyasztanak kásaféléket, müzliket, és gyümölcsöt is.
Elterjedt szokás a napközbeni étkezés, délel?tt és délután is teát, kávét, péksüteményeket fogyasztanak, ez iskolában, munkahelyen egyaránt természetes. Ebédre, vacsorára kiadós sülteket esznek, kedveltek a testes marhahúsok, a sertés és vadhúsok. Köretként általában többféle zöldséget, f?tt vagy sült burgonyát és a húsokhoz gyakran többféle mártást adnak.
Levest ritkán fogyasztanak, az étkezéseket inkább el?étellel kezdik. Ezek az el?ételek rendszerint hideg halak, f?zve, pácolva, f?szeres hagymás lében, vagy kagylók, rákok, hideg pástétomok. Desszertként pudingokat, krémeket, fagylaltokat fogyasztanak. Süteményeik kelt vagy leveles tésztából készülnek, vaníliakrémmel, gyümölcsökkel, tejszínnel.
Az étkezések zárófogása rendszerint a jó min?ség? dán sajtokból kerül ki, a sajtokhoz gyümölcsöt is adnak az asztalra. Az étkezés után kávét vagy teát fogyasztanak, a kávéhoz tejet vagy tejszínt adnak.
Svédországban jellegzetes étkezési forma a "smörgasbord", amit svédasztalnak szokás fordítani. Az éttermekben egy megfelel? méret? asztalra kiteszik a teljes választékot. A vendég egy meghatározott összeg kifizetése mellett annyit és annyiszor vehet, amennyit akar. A smörgasbordon hideg, meleg ételek sokasága várja a vendégeket, köztük halak, rákok, kagylók, különféle húsok, desszertek, gyümölcsök.
Természetesen ez nem az otthoni hétköznapok ebédje, vacsorája, otthon ezeket csak ünnepi alkalomra készítik. Leveseik a savanykás íz? káposztaleves, a különféle hallevesek, pl. heringleves, lazacleves, dévérleves, de egyéb érdekes leveseket is készítenek: barnahabos kolbászleves, kelbimbóleves, hideg krumplileves, hideg rénszarvas leves kaviárral stb.
A húsokból használnak a sertést?l a rénszarvasig sokfélét, többek között fajdot, jávorszarvast, medvét, ?zet, nyulat. Ezekb?l fasírtot, húsgombócokat, párolt és sült ételeket készítenek, csak rénszarvashúsból több száz receptjük van. Néhány húsételük: jávorszarvasmáj mustármártásban, medvesült, sült csirke gombával és zöldborsóval, fajdkakas ribizlizselével, rénszarvas vagdalt.
A halételek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, néhány halfajtát említek, amelyekb?l többszáz féle ételt készítenek: vörös pisztráng, lazac, hering, angolna, vándormuréna, sügér, csuka és még a tengeri halak. Néhány érdekes zöldségétel: hagymapástétom, sült fehérrépa, tejszínes sültkrumpli póréhagymával.
A bogyós gyümölcsökb?l a rövid nyári id?szakban megterem egypár fajta: vörösáfonya, törpemálna, földiszeder, fekete áfonya. Sok, gyümölccsel készült desszertjük van, ezekb?l egy pár jellemz?: áfonyakrém, áfonyás és málnás pite, kuglóf törpemálnával, alma vörösáfonyadzsemmel, karamellás körte, rebarbara pástétom, túrótorta.
A skandináv népek konyháiban sok a közös vonás, a norvégok ugyanúgy kedvelik a szendvicseket, mint a dánok. A norvégok halfogyasztása kiemelkedik még az egyébként sok halat fogyasztó skandináv népek közül is. A halászat Norvégiában ma is nemzeti foglalkozásnak számít, ebb?l következik, hogy sok friss halat fogyasztanak. A máshol drága, különleges halfélék a norvég konyha megszokott napi fogásai közé tartoznak.
Van egy érdekes halételük, amit a sok friss hal mellett ínyencségként tartanak számon, Rakrret a neve, és üvegedényben két három hónapig érlelik, ez alatt különleges ízt és "illatot" kap. Aki el?ször találkozik vele, nem biztos, hogy gusztusa támad rá. A húsok közül sok a fagyasztott, sózott, füstölt marha- és sertéshús.
Finnországban - dacára a nálunk köztudatban él? finnugor rokonságnak - nyoma sincs a magyaros ízlésnek, egyértelm?en a skandináv szokások és ízlés a meghatározó. Helsinkiben és a többi finn város éttermeiben ugyanúgy megtalálható a smörgasbord, mint Stockholmban.
Egyedülállóan finomak pácolt heringkészítményeik. A halak mellett a finnek sok húst fogyasztanak. Nagy kultusza van a jávorszarvas, a rénszarvas húsának, csemegének számít a medvetalp, a füstölt, pácolt medvesonka, de fogyasztanak ürüt, marhát és sertéshúst is.
A hideg éghajlat miatt télen nagy a szervezet energiaigénye, ilyenkor szívesen fogyasztanak zsíros húsokból készült ételeket. Kenyeret f?leg árpából és rozsból készítik. Lappföldön készítenek árpalisztb?l rénszarvas vérrel f?zött kását is. Köretként burgonyát, gyakran f?tt burgonyát adnak, zöldségkínálatuk szegényes. Náluk is megterem a vörösáfonya, az eper, a málna, a szeder. Az étkezések végén nem esznek desszerteket, süteményeket.
Étkezés el?tt egy borókaillatú pálinkát vagy rozspálinkát fogyasztanak. Az étkezésekhez sört, friss vagy aludttejet isznak . Finnországban a szeszfogyasztás korlátozva van, mindenki csak italkönyvre válthatja ki a megszabott fejadagot.
A spanyol konyha és étkezési szokásai
Egy spanyol mondás azt tartja: " ha bekötött szemmel ízlelsz egy ételt, és nem tudod megmondani, hogy mit eszel, akkor nem volt jó a szakács". Ez a mondás kifejezi a spanyol gasztronómiának azt az elvét, hogy az ételkészítés m?vészetének célja csak az lehet, hogy az étel megtartsa a természetes jó ízét. A spanyol konyhának évszázados hagyományai vannak, annak ellenére nem konzervatív, ötletes újításokra mindig kész.
Az Ibériai-félsziget egy jelent?s hányada terméketlen terület, a tengerparti részeken viszont kiváló zöldségeket és gyümölcsöket termelnek. Fontos termékük a zöld olívabogyó, ami leszüretelés után élvezhetetlenül keser?, a napon fermentálva kapja savanykás ízét, aromáját, majd töltve és különféle páclevekben tartósítva forgalmazzák. Felhasználják koktélokhoz, hideg és meleg ételekhez.
Leveseik a gazpacho és a cocido, ennek a két levesfajtának sok száz változata létezik. A gazpachok hideg levesek, elterjedésüket, népszer?ségüket az éghajlat magyarázza. A forró spanyol nyárban h?sítenek és étvágyat gerjesztenek.
Ezeket a leveseket már akkor is fogyasztották, mikor az Ibériai félszigetet a rómaiak tartották megszállva. A fokhagymát, ami egyik fontos f?szere, a rómaiak hozták magukkal, a többi hozzávalót az ?slakók - ibérek és kelták - termelték. Alapvet?en vöröshagymát, zöldpaprikát, paradicsomot és uborkát kevernek össze, felöntik, sózzák, f?szerezik, beh?tve és átsz?rve tálalják. Van olyan változata is, amihez kenyeret adnak és napokig erjesztik.
A cocidok a meleg levesek, gyakran a mi bográcsgulyásunkhoz hasonló egytálételek. Ilyen a leves cadizi módra, amit sonkával készítenek, a torrero leves marhahússal készül, de vannak más jelleg?ek is, pl. dióleves, baszk fokhagymaleves stb.
A paella lényegében egy jó min?ség? rizs, sáfránnyal f?szerezve, amihez a különböz? zöldségeket, halakat, rákokat, kagylókat és húsokat kevernek.
F?szerként a már említett fokhagymából sokat használnak, de vöröshagymát, borsot, sáfrányt és sok f?szerpaprikát is tesznek ételeikbe. A pimenton csíp?s, jó íz- és színhatású spanyol paprika. F?zéshez ízesít?nek gyakran használnak bort.
A húsok közül a birkát, a bárányt kedvelik, ezeket gyakran egészben, nyárson sütik, de felhasználnak marha-, borjú- és sertéshúst, a szárnyasok közül pedig csirkét a kedvelik. Salátának sokféle alapanyagot használnak, a zöldsalátán, a paprikán, a paradicsomon, uborkán kívül a rizst, a karfiolt és a gyümölcsöket is felhasználják. Olajos, hagymás dresszingeket készítenek, de a saláták készítésénél sokszor rögtönöznek, az ánizs, a rozmaring, a kapri, a sherry alkalmazásával teszik változatosabbá a salátákat.
Befejez? fogásként gyümölcsöt, gyümölcssalátákat, krémeket, fagylaltokat fogyasztanak, de vannak a "fiestákra", az ünnepekre hagyományos diós, mandulás süteményeik is.
Boraik kellemes, könny? száraz, kissé fanyar ízhatásúak. A spanyolok hozzánk magyarokhoz hasonlóan borívó nép. A jerez - nálunk sherry néven ismerik - hasonló a tokaji borokhoz, ennek is van édes és száraz változata, és hosszú, évekig tartó érlelés alatt kapja meg azt a kellemes, kissé dióra emlékeztet? ízét. Aperitifként is fogyasztják a száraz változatát, de sokféle húsételhez és halhoz ill? borfajta. F?zéshez használva pedig érdekes kivételes ízt ad egy-egy ételnek. A sangria a bóléhoz hasonló, jellegzetes italuk, az idénynek megfelel? gyümölcsökkel és fanyar vörösborral készítik. A spanyolok viszonylag korán reggeliznek, de nem túl b?ségesen. Az ebéd és a vacsora különösen nyáron a nagy meleg miatt kés?bbre tolódik.
A portugál konyha nem a felfedezések hajósainak ételeit adja - sózott hús, kétszersült, szárított hal stb. -, hanem érdekes, ízekben b?velked? ételek sorát. A tengeri halak, rákok, kagylók, polipok alkalmazása széleskör?. A hagymát, paradicsomot, gombát még b?vebben használja, mint a spanyol konyha. A spanyolokhoz hasonlóan gyakran használnak bort a f?zéshez. Az angoloktól átvették a pudingok készítését
A bolgár, görög, albán konyha és étkezési szokásai
A Balkán-félsziget keleti és déli részén él? népek f?zési, étkezési szokásai sok hasonlóságot mutatnak. A tengeri eredet? élelmiszerek, a vágóállatok, a terület terményei csaknem azonosak, ezért nagy a hasonlóság konyhájukban is.
A bolgár konyha levesei túlnyomórészt zöldségb?l készülnek, kellemes savanykás ízüket a joghurttól kapják. Betétként a zöldségek mellett húsgombócot, csirkehús- darabkákat tesznek bele. A bolgárok úgy használják a joghurtot, mint a magyar konyha a tejfölt. A tengerparttal rendelkez? Bulgáriában sok halat, rákot, kagylót, egyéb tengeri állatot fogyasztanak. Kedveltek az olívaolajban ropogósra sütött apró halak /szardínia, szardella/, amelyekhez citromot, citromos olajos salátákat, olívabogyót adnak. A f?zéshez f?leg napraforgóolajat használnak fel.
A vágóállatok közül legkedveltebb a bárány és a birka húsa. A bárány- és birkahúst fokhagymával, vöröshagymával f?szerezve, olajjal vagy vajjal kenegetve, szívesen sütik egészben, nyárson. A birkahúsból készített rizses, krumplis, paradicsomos djuvecsok, muszakák minden balkáni nép konyháján megtalálhatók. A bolgár roston sült kolbászkák - kebabcse - rokonai a nevében is hasonló szerb csevabcsicsinek. A f?szeres, roston vagy zsírban sütött húspogácsa - a kjufte - pedig a török kaftának. A szomszédságon és a hasonló természeti környezeten kívül a hosszú török megszállásnak is része van az azonos vagy hasonló ételek kialakulásában.
A bolgár konyhában nagy a szerepe a salátáknak. Sok paradicsomot, uborkát és egyéb zöldségfélét is használnak citromos, olajos, hagymás, joghurtos öntettel.
A desszertjeik nekünk túl édesek, mézzel vagy cukorsziruppal készülnek, de van egy mustszirupban kif?zött édességük is, a racsel. A baklava török eredet? mézes-diós, a mi vargabélesünkre emlékeztet? sütemény, de készítenek egyéb mézes, mandulás, diós, általában török eredet? süteményeket is. Az étkezés végén török kávét fogyasztanak.
A görög konyhán is érz?dik a török hatás, nemcsak a szomszédság, de a hosszú megszállás miatt is. A nagyvárosokban, a tengerparton az olasz konyha hatása is érzékelhet?. A régi ételkultúra els?sorban a hegyekben maradt fenn, ill. az idegenforgalom miatt elevenítenek fel a régi ételeket. Ett?l eltekintve a mai Görögországban nehéz megtalálni az ókori gasztronómia nyomait.
A mai görögök is sok tengeri terméket, halat, rákot, kagylót fogyasztanak. Görögországban b?ven terem az olajbogyó, ennek különféle változatait el?ételként fogyasztják, de felhasználják ételek ízesítésére is. Az olajbogyóból kiváló min?ség? olajat nyernek, f?zéshez, sütéshez az olívaolajat vagy a vajat használják, de a salátáik mindig olívaolajjal készülnek. Salátaválasztékuk gazdag, bár ez a legtöbb mediterrán konyháról is elmondható.
A vágóállatok közül a marha és a juhfélék kedveltek, de fogyasztják a kecske húsát is. Sertéshúst - els?sorban a nagy meleg miatt - keveset fogyasztanak.
A Görögországban kiváló min?ségben term? mazsolát különféle ételek ízesítésére használják. Az édességekhez diót, mogyorót, mandulát, citromot is használnak, kedveltek a cukormázzal bevont sütemények.
Jó min?ség?ek a gyümölcseik, melyeket nyersen, salátaként és a nagy melegben gyümölcsléként fogyasztanak. Boraik nehéz, édes, aromás borok.
Albánia - mediterrán klímájú kis ország - konyháját sokféle hatás érte történelme során: bizánci, szerb, bolgár, olasz hatás, a dalmát városokkal való érintkezés és természetesen leger?sebb a természeti környezet hatása.
A tenger itt b?ven ad halat, rákot, kagylót. A köves, sziklás, teraszosan m?velt hegyoldalakon nehéz munkával különféle zöldségeket, gyümölcsöket, olívabogyót termelnek. A vágóállatok közül a juh- és a kecskehús a legkedveltebb. Konyháját természetes, egyszer? ízek jellemzik.
Az étkezés ezekben az országokban a meleg éghajlat miatt 1-2 órával eltolódik. A reggelire nem fektetnek nagy hangsúlyt. Sok erjesztett tejterméket, joghurtot, kefirt, juhsajtot, kecsketúrót stb. fogyasztanak. Délben néhány órás sziesztát tartanak, legfontosabb az esti étkezés.
A török konyha és étkezési szokásai
Törökország átmenet a Közép-Kelet és a Balkán között. Régen a török birodalom Bels? Ázsiától csaknem Bécsig terjedt. Török közvetítéssel jutott el hazánkba a paprika, a paradicsom, de török hatásra terjedt el a kávéivás szokása is.
Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, és ez meghatározza az étkezési szokásokat is. Sertéshúst, sertészsírral készült ételeket nem esznek, bár ezt a rendkívül meleg éghajlat is indokolja. Sok halat fogyasztanak, amit az utcai árusok roston sütve kínálnak, de az éttermek étlapjain rákok, kagylók, tintahal, kardhal is el?fordul különféle módon elkészítve. El?ételként a tengeri termékek mellett pástétomokat, kolbászkákat, kaviárt fogyasztanak. A kaviárt finomra vágott uborkával tálalják.
Leggyakoribb húsféle a bárány-, az ürü-, a kecske-, a vad- és a tyúkhús. Kedvelt a nyárson és roston sült ürühús, valamint az ebb?l készült rablóhús a sis-kebab. Jellegzetes a darált birkahúsból, burgonyából, paprikával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, valamint az ugyancsak birkahúsból készített rizottószer? f?szeres, rizses étel, a piláf. Ételeiket elég intenzíven f?szerezik, felhasználják a vöröshagymát, a fokhagymát, a borsot és a savanykás joghurtot.
Sokat fogyasztanak a különféle zöldségekb?l, így paprikát, paradicsomot, articsókát, padlizsánt, babot, tökféléket, parajt, káposztát. Fontos táplálékuk a rizs, nemcsak köretnek készítik, de sok ételüknek - pl. a piláfok - alkotóanyaga is. Törökországban kiváló gyümölcsök teremnek: füge, dinnye, eper, sz?l?, körte, stb. Fontos exportcikkük a mazsola. Az édességeik számunkra túl édesek, nehezek. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos Raki. Vannak jó min?ség? vörösboraik is.
A törökök szeretnek jól, komótosan étkezni, kell? id?t szánnak minden fogásra. Délben 3-4 óra ebédszünetet tartanak, amit a meleg éghajlat indokol. A forró, déli órákban pihennek, a munkát a délutáni, esti órákban folytatják.
A kávéivás valóságos szertartás náluk. A porfinomságúra ?rölt kávét speciális edényben f?zik cukorral együtt, fontos, hogy a felszolgált kávén legyen hab. A kitöltött kávéval együtt a csészékbe kerül egy kis zacc is, a török kávé így az igazi. Az étkezés utáni dohányzás is elmaradhatatlan.
A román konyha és étkezési szokásai
A román konyha kialakulásában szerepet játszott a magyar erdélyi konyha, a francia, a szerb, a török, a bolgár konyha is.
A levesek nagy részét erjesztett ciberével készítik, tejfölözik. F?szerként babérlevelet, csombort, kakukkfüvet, fokhagymát használnak fel. Betétként leveseikben kedveltek a húsgombócok. Bárány-, ürü-, marha-, borjú-, szárnyas- és vadhúsokból egyaránt készítenek leveseket. A halételekhez és a zöldségételekhez sok hagymát, paradicsomot használnak. Kedvelt el?ételük a pontyikra saláta, az olajos zöldsaláták sonkával, marhanyelvvel keverve, hagymásan és er?sen f?szerezve.
Húsételeik közül legkedveltebbek a roston és nyárson sült ételek. A különféle húsokat olajba mártva faszénparázs felett roston sütik. Ugyancsak roston sütik a mititét, ami darált marhahúsból készült bél nélküli kolbászka. A roston sütésen kívül a húsokat zöldség- és gyümölcsfélékkel együtt párolják.
A román konyha sok zöldség- és f?zelékfélét használ. Kedvelt zöldségeik: tök, hagyma, paradicsom, zöldbab, padlizsán, szárazbab. Köretként rizst, burgonyát és - els?sorban tokányfélékhez - a kukoricalisztb?l készült puliszkát adják. A tésztafélék közül a leveles vajas tészták gyakoriak, valamint a krémek, a fagylaltok, és az olajban frissen kisütött fánk barackízzel. Az egyszer? és ünnepi étkezések el?tt elmaradhatatlan a cujka /szilvapálinka/ és a maszlina /sózott olivabogyó/.
Az orosz konyha és étkezési szokásai
Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethet? vissza. Ez a régi tradíció ötvöz?dött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség el?szeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, m?veltség és vele együtt a francia konyha is hatott. F?leg I. Péter cár és II. Katalin uralkodása alatt érvényesült a francia hatás, amit er?sített, hogy néhány francia szakács letelepedett Oroszországban.
A hatalmas ország területén többféle éghajlat is megtalálható. Az országot övez? tengerekben, tavakban, folyókban sokféle hal, rák és hidegvér? állat fordul el?.
Az étkezések bevezet?je a zakuszki, lényegében egy vegyes ízelít?, amit az éppen rendelkezésre álló halakból, zöldség- és salátafélékb?l, húsokból, felvágottakból állítanak össze. Nincs szabály, hogy mit és mennyit kell tálalni bel?le. Oroszországban már a múlt században szokás volt együtt tálalni különféle hideg ételeket, ezt azután átvették a franciák és a svédek is. Végül is a franciák finomították, fejlesztették tovább úgy, hogy ma már a világon mindenhol elterjedt fogás a vegyes ízelít?.
Az orosz konyha levesei tartalmasak, b?ven f?znek a levesekbe különféle húsokat, zöldségeket. Világszerte elterjedt az orosz borscsleves, amir?l elmondhatjuk, hogy az egyik nemzeti ételük. Káposztával, céklával, egyéb zöldségekkel, hússal f?zik, tejfölözik. Többféle készítési módja vált ismertté. Készítenek er?- és krémleveseket, számunkra szokatlan módon a húsételek közben vagy az étkezés végén fogyasztják.
Sokféle változatban készítik a tésztaételeket, leveles, omlós vagy kelt tésztákból. Ezeket töltik hússal, zöldségekkel, tojással, gombával, rizzsel. A pirogot nemcsak sós töltelékkel adják, de almás, túrós, barackos változata is ismert.
A húsok minden fajtáját felhasználják. A f?zéshez olajat, vajat, sertészsírt és a kisütött birka-, marhafaggyút egyaránt alkalmaznak. Nagy kultusza van a faszénparázson készített rostonsülteknek és nyársonsülteknek. A húsokhoz burgonyát, káposztafélét és sok nyers salátát adnak, pl. paradicsomot, uborkát, káposztát, céklát. Sok nyers hagymát fogyasztanak, de kedvelik az ecettel, az olajjal, a tejföllel ízesített salátákat is.
A f?zelékek közül néptáplálék a káposzta, de kedvelt f?zelékek a tök, a bab, a borsó, a lencse. A káposztát nyersen, f?zve és savanyítva fogyasztják. F?szerezésre, ízesítésre az ismert f?szereken kívül aromás f?szernövényeket és savanyított, erjesztett tejtermékeket is felhasználnak. A kefir, a joghurt és egyéb tejtermékek mellett fogyasztják a juh-, kecskesajtot és a túrót is.
Kenyérb?l a barnább rozskenyeret részesítik el?nyben. Vajas és omlós tésztából gyümölcsökkel, vajkrémmel, tejszínhabbal készítenek különféle süteményeket. Fagylalt- és parfékészítmények egész évben kaphatók.
Legkedveltebb italuk a vodka és a különféle borpárlatok, pálinkafélék. Közismert a magas teafogyasztásuk, de kedvelik a tejeskávét is. Reggeli el?tt szívesen fogyasztanak vodkát, pálinkaféléket. Minden étkezésnél szívesen veszik az asztalra tett nyers paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.
A lengyel konyha és étkezési szokásai
Lengyelország mez?gazdasága, erd?ségei, folyói, tavai sok alapanyagot adnak konyhájuk számára. Konyhájukra hatott az orosz konyha, a zöldségfélék, els?sorban a káposzta fogyasztását illet?en.
Leveseik a borscs, a scsi, a különféle aludttejes, uborka és céklalével készített hideg levesek tojásbetétekkel. Sokféle húslevest is készítenek marhahúsból, de a sertésfejet, és a lábat is felhasználják. Készítenek sör-, lencse-, sárgaborsó leveseket füstölt hússal, valamint hal-, és ráklevest.
Finomak a meleg el?ételeik, f?leg burgonyából és zöldségekb?l készülnek, vajban pirított zsemlemorzsával és tejföllel tálalják. Ez az ún. lengyeles f?zelékkészítési mód. Készítenek meleg el?ételeket bels?ségekb?l is - vel?, máj - és az orosz konyhához hasonlóan tésztaételeket, tojásételeket is. Felhasználás el?tt a húsokat - nemcsak a vadhúsokat - pácolják. Az egybesült húsokat gyakran töltik. Hagyományos húsvéti fogás a töltött malac, amit libamájas, szarvasgombás f?tt metélttésztával töltenek, de készítenek gombás, májas, vel?s és egyéb töltelékeket is.
Jellegzetes ételük a bigos, ami a magyar székelygulyáshoz hasonló. Káposztába különféle húsokat f?znek /tyúk, kacsa, sertés/, ezt el?ételnek, és f?ételnek egyaránt adják. Nagy a választéka a halételeknek, a tengeri és az édesvízi halakból készült ételeknek egyaránt. Nemzetközileg is ismert klasszikus étellé vált a Sole filé Walewska módra, amikor a párolt halszeleteket rákhússal és mornay mártással a tetején megpirítják.
Köretként sok burgonyát, zöldségeket, káposztát, száraz hüvelyeseket és - els?sorban a vadételek mellé - gyümölcsöket fogyasztanak. Kedvelik a citromos, az olajos, a tejfölös nyers és f?tt salátákat.
Desszertként vajas, gyümölcsös süteményeket, kompótokat, nyers gyümölcsöket fogyasztanak. Italfogyasztásuk magas, kedvelik a vodkát, a borpárlatokat, a sört és a jó min?ség? borokat. A napi étkezési ritmusuk a miénkhez hasonló. Reggelijük nem különösebben kiadós, ebédre szeretik a levest, vacsoránál általában hideg el?étellel kezdenek. Gyakran fogyasztanak ebéd és vacsora végén teát.
A távol-keleti konyha és étkezési szokásai
A távol-keleti konyha kapcsán csak néhány szót ejtünk a jellemz?ir?l. Egyrészt, mert kevés vendég érkezik hozzánk ezen messzi országból, másrészt, mert gasztronómiájuk lényegesen eltér a miénkt?l.
Az indiai konyha: a hindu és mohamedán vallási el?írásoknak megfelel?en sertéshúst és sertészsírt nem használ fel, és nem fogyasztanak alkoholtartalmú italokat. Egyes vidékeken a vallási el?írások betartása olyan szigorú, hogy ott melegvér? állatok húsát egyáltalán nem fogyasztják, a lakosok közül nagyon sok a vegetáriánus.
Az ürü-, a bárány-, a kecske-, a szárnyas-, a hal-, a rák-, a vadhúsok szolgáltatják az ételeik alapanyagát. Ezeket nagyon sokféle f?szerrel, mártásos raguként készítik el. Zöldségféléket is fogyasztanak, legf?bb táplálékuk azonban a rizs.
A kínai konyham?vészet: igen ?si és ismert, népszer? az egész világon. A kínai konyha rendkívül változatos. Erre utal az a ránk maradt monda, miszerint a kínai császár szakácsának levágták a kezét, ha ugyanazt az ételt egy évben kétszer tálalta. A császári udvar, a mandarinok étkezése fény?z? volt, ugyanakkor az egyszer? nép f?leg rizst evett. Fapálcikákkal és porcelánkanállal étkeznek, ezért ételeiket apróra összevágva készítik el. A kis tálkákból, csészékb?l, melyekben ételeiket tálalják, egyid?ben hatot-nyolcat is asztalra helyeznek. Egy-egy étkezés még hétköznap is 8-10 fogásból állhat, de egy fogásnak számít pl. a rizs f?szerezve, mártással, más-más étel ugyanaz a rizs rákkal vagy hallal fogyasztva. Minden étkezéshez az asztalra helyezik a szójamártást, amely lehet sós és savanykás íz?. Étkezéshez langyos rizsbort, édeskés borokat, világos sört és keser? zöldteát isznak.
Ünnepi étkezésnél felváltva tálalják a hideg és meleg ételeket, egy-egy sült vagy párolt sertés-, szárnyas-, bárány-, hal- vagy vadhús ételhez 3-4 féle ízesítés? mártást is adnak. Számunkra kuriózum, Kínában megszokott húsféleség pl. a kígyó, a fiatal krokodil, vagy a cápauszony. Egyik kedvenc csemegéjük a száznapos tojás volt. A sivatagban - speciális a talaj és a klíma - kb. három hónapra földbe ásták a tojásokat. A forró homok és a napfény kiszívta a nedvességtartalmát, a visszamaradt penészszer?, sajátos anyagot fogyasztották el. A fecskefészekleves hozzánk konzerv formájában jut el. Délkelet-Ázsiában negyvenféle készítési módját ismerik. Kínában az édességek is falatkákból állnak, fogyasztásuk el?tt s?r? uborkalevet szolgálnak fel. Az étkezések befejez? fogásaként forró levest esznek.
A japánok konyham?vészete sok hasonlóságot mutat a kínaival. A japán szigetvilágnak sok nyersanyagot szolgáltat a tenger. A hal, a rák néptápláléknak számít, de az algát is felhasználják, Sok rizsb?l készült ételt fogyasztanak. Jelent?s mennyiség? gyümölcsöt esznek, fontos mez?gazdasági termékük a szójabab. Szójaolajat, szójacsírát, szójamártást is sokat használnak fel.
A leveseket lakkozott fatányérban, fed?vel letakarva szolgálják fel. Étkezéseiket leves helyett szívesen kezdik hideg vagy meleg el?ételekkel. A hús Japánban drága. A borjú-, sertés-, marha-, juhhúst sokszor darálva, aprítva, szeletelve, valamint angolosan készítik el. A húsok mellé szójamártást, köretként rizst, zöldségeket és olasz tésztákat adnak. Ételeiket vajjal, faggyúval, olajjal készítik. Jelent?s a fagyasztott, a konzerv és a szárított élelmiszerek fogyasztása.
Híres ételük a tempura. A metéltre vágott, f?szerezett zöldségeket, az ugyancsak metéltre vágott hal-, szárnyas-, egyéb húst speciális tésztába mártják és b? forró zsiradékban ropogósra sütik. Kedvelik a különböz? olajos öntetekkel ízesített zöldsalátákat.
Befejez? fogásként gyümölcsöket, gyümölcskészítményeket, sajtot fogyasztanak. Számunkra kuriózum a szokatlan befejez? fogás: a "narancscsésze", amely narancshéjban narancslé, szilvadzsem, krémsajt vagy a különleges lik?rükkel készített Ginza parfé. A nemzeti italuk a szaké, a rizspálinka. Szívesen fogyasztanak sört, pezsg?t. Az italválasztékuk széles, szinte a világ minden részér?l importálnak italokat. A reggeli és az ebéd számukra fontos. Reggelire a rizs mellé f?ként levest, halat, savanyúságot, f?tt tojást fogyasztanak. Délben a választék valamivel szélesebb, de az igazán fontos f?étkezés a vacsora a japán ember számára. Ilyenkor sok ételt szolgálnak fel, amelyet a hagyományos japán asztalnál ülve vagy térdelve fogyasztanak el. Az étkezés befejezésekor zöld teát fogyasztanak, amelyért az éttermekben külön nem is kell fizetni, csak ha valamilyen különleges teafajtából kívánja a vendég.
Észak-amerikai konyha és étkezési szokásai
Észak-Amerika nagy kiterjedés? földrész, országaiban sokféle kultúrájú és hagyományokkal rendelkez? nép él. Nyilván nem beszélhetünk egységes, tipikus amerikai konyháról, hiszen a különböz? helyekr?l bevándorolt népek - különösen, ha kolóniában élnek - meg?rzik magukkal hozott hagyományaikat.
A magas színvonalon álló tartósító- és élelmiszeripar termékeinek köszönhet?, hogy friss nyersanyagot szinte alig használnak fel. A húsokat f?leg roston vagy grillen sütve fogyasztják, sokféle salátát, sült burgonyát esznek. Szívesen készítenek csirkét, kacsát, de legkedveltebb az érlelt rostélyosszelet átsütve vagy félangolosan. A húsokat szívesen fogyasztják párolt gyümölccsel. Általában elmondhatjuk, hogy sok gyümölcsöt és gyümölcslevet fogyasztanak, salátáik utolérhetetlenek /jellegükben leginkább a Károlyi-, a Gundel salátákhoz hasonlíthatjuk/, a vitamindús étkezés jellemzi konyhájukat.
Villásreggelivel kezdik a napot, melynek a f?fogása valamilyen tojás-, hal- vagy húsétel. Délben rostonsültet vagy szendvicset, hot dogot, hamburgert esznek. A vacsora kiadósabb, levessel kezdik, valamilyen hideg vagy meleg el?ételt is fogyasztanak. Ezután halétel vagy mártásban párolt hús következik. Az édességek közül a gyümölcsös tésztákat, a fagylaltokat, a pudingokat, a krémeket szeretik legjobban.
Kávéjuk a nálunk készült feketénél lényegesen hígabb és világosabb szín?. Egyes vidékeken a bort is kedvelik, de általában sört és égetett szeszes italokat fogyasztanak.
Aki tudja valamelyik kérdésre a választ, vagy csak véleménye van, írja be bátran!
Összefoglaló kérdések
Melyek a francia konyha általános, f? jellemz?i?
Milyenek a franciák étkezési szokásai?
Milyen f?szereket használ a francia konyha?
Milyen italokat fogyasztanak f?leg a franciák?
Melyek az olasz konyha f? jellemz?i?
Sorolj fel pár jellegzetes olasz ételt!
Állíts össze egy komplett menüsort olasz ételekb?l!
Jellemezd az olaszok étkezési szokásait!
Milyen az angolok étkezési ritmusa?
Sorolj fel jellegzetes angol ételeket!
Mit tartalmaz az angol reggeli?
Milyen húsételeket fogyasztanak az angolok?
Mi az angol felszolgálási mód?
Soroljál fel jellegzetes angol desszerteket!
Milyen italokat fogyasztanak f?leg az angolok?
Mi jellemzi a német konyhát?
Állíts össze egy menüt jellegzetes német ételekb?l!
Milyen hasonlóságot találsz az osztrák és a magyar konyha között?
Hasonlítsd össze a svájci és a Benelux államok étkezési szokásait és konyháját!
Mi jellemzi a skandináv népek táplálkozását?
Mit jelent a svédasztal?
Jellemezd a spanyol konyha étkezési szokásait!
Sorolj fel jellegzetes spanyol ételeket!
Mi a közös a mediterrán országok konyháiban és étkezési szokásaiban?
Sorolj fel pár jellegzetes török, bolgár, orosz ételt!
Mi jellemzi az orosz konyhát?
Melyek a távol-keleti konyhák közös vonásai?
Milyen italokat fogyasztanak Kínában és Japánban?
Melyek az észak-amerikai táplálkozás f? jellemz?i?
Válaszol idézettel